Az eddigi legfrankóbb magyar gyöngyözőbor, még a pannonhalmi Salvénál is jobb. Itt sincs donaldrágó meg pacsuli, van viszont normális, szikár, de mégis gazdag íz és illat.

Annyi benne az árnyalat és annyira kifinomult (kutturális), hogy alig bírom megtalálni benne a bort. Ettől függetlenül kurva jó, fényes napsütés teli árnyékokkal. Nem könnyen érthető, de annál egyszerűbben iható. Na jó, ezt már én sem értem. Zenében kb. ez:

  A Rezeda után kis csalódás. Nem mintha feledhető, pláne rossz lenne, csak hiányzik belőle az élményszerűség. Olyan, mint egy profi Steely Dan szám. Szerethető és kicsit agyafúrt, de nem az innováció csúcsa.